A három kismalac című papírszínházas előadásra november 6-án került sor, a gyógypedagógusok ennél a mesénél is előkészítették a szereplőket, a három kis malacot, a farkast, a három házikót. Én egy plüss malackát vittem, hogy még hatásosabb legyen a mesemondás, még nagyobb élmény legyen a gyerekeknek.
A három kismalac papírszínházas verziója nagyon érdekesen lett kidolgozva, papírtányéron vannak megjelenítve a malackák cukor formájában, a malac mama szív alakú süteménnyel, míg a farkas zabkeksz alakzatban. A gyerekek így egy teljesen különleges képi világgal szembesülhetnek, hogy a mese szereplői „ehetőek”, ezzel a szimbolikus értelmezéssel olyan „édes”-nek tűnik a mese, nem pedig félelmetesnek, hogy a farkas meg akarja enni a malackákat.
Az előre elkészített bábokkal és a plüss malackával vált életszerűvé a történet, itt sem maradt el a zene, a dobolás mindig fokozza az élményt, olyan érzést ad, mintha mindannyian egy valódi színházban lennénk, hiszen innen kapta a nevét a Papírszínház, mivel a mesemondás egy közönségnek szól. Az előadást követően mindenki kapott papírtányért, amire a mese szereplői lettek rajzolva, és a gyerekek kiszínezték, ezzel a művészetterápiát tettük lehetővé, a zenei élményt a különböző hangszerek kipróbálása adta.
És ami a legfontosabb, a kismalacok győztek, nem hagyták magukat, a farkas bizony pórul járt, mert a malackák túl jártak az eszén. Ez egy olyan tanmese, amely a testvérek összefogásáról, a hitről és a gonosz elűzéséről szól, és arról, hogyan tudjuk magunkat megvédeni.
Gál Andorné, Kulturális projektvezető